Kiállítás | MNG Állandó gyűjtemény

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet történetét bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Az állandó kiállításokra váltott belépőjegy az aktuálisan nyitva tartó kabinetkiállításokra is érvényes.

A Régi Magyar Gyűjtemény középkori faszobrai és táblaképei két egységben láthatók. Az első emeleten főként teljes szárnyasoltárok kaptak helyet - köztük a kisszebeni plébániatemplom egykori főoltára, amely a középkori Közép-Európa egyik legnagyobb oltárépítménye volt. A földszinten a gyűjtemény legkorábbi műtárgyai és egykori szárnyasoltárok töredékei tekinthetők meg.

A Szépművészeti Múzeum újranyitását és a gyűjtemény újraegyesítését követően a múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének legfontosabb alkotásai is a Magyar Nemzeti Galériában kaptak helyet. A mintegy 80 műtárgyat két, egymástól markánsan elkülönülő kronológiai egységben mutatja be a kiállítás: a 19. századi tárlaton a nemzeti romantika korának festészete - történeti képek, biedermeier zsánerjelenetek, tájábrázolások, portrék - szerepel, külön teremsorban Munkácsy Mihály és Paál László munkásságával, valamint egy "Aktszobrok a századfordulóról" című kabinetkiállítással. A 20. századi anyag 1945 előtti szakasza a nagybányai művésztelepet alapító nemzedéktől az 1940-es évek közepéig tekinti át a magyar képzőművészet legfontosabb irányzatait.

A Lépésváltás című kiállítás az 1945 utáni magyar művészetet mutatja be három szempont mentén: az együtt élő irányzatok, a korszakformáló kiállítások és a nemzetközi tendenciákhoz való kapcsolódások rendszerében - a modern magyar képzőművészet klasszikus mestereitől a kortárs alkotók legújabb munkáiig.