Bastien és Bastienne / A telefon - MVM OperaKaland

Wolfgang Amadeus Mozart alig 12 éves volt, amikor megírta bukolikus kisoperáját, a Bastien és Bastienne-t - amelyet először nem színházban, hanem egy bizonyos Mesmer doktor kertjében adtak elő. Ugyanannak a Mesmernek a házában, akinek mágnestalálmányára Mozart később, a Così fan tuttéban oly komikusan visszautal. Érdekesség, hogy a nyitány főtémája szinte szó szerint megegyezik a jóval később született beethoveni Eroica-szimfónia első tételének főtémájával - és a siheder Wolfgang állítólag maga találta ki Colas varázsló-áriájának halandzsaszövegét („Diggi, daggi, schurri, murri…").

Az est másik darabja Gian Carlo Menotti 1947-es egyfelvonásos operája, A telefon. A bemutató idején bájos tréfának számított; mára a mobilkommunikáció által átalakított világ tragikomikus kortörténeti lenyomata lett. Az előadás egy mai nagyváros forgatagába helyezi a történetet.

Valkai Andrea rendezésében (A telefon esetében Almási-Tóth András eredeti rendezésének átalakításával) mindkét opera alternatív helyszínen kerül színre: az Operaház nagytermének előszínpadára emelt zenekari árokra, Lotz Károly híres mennyezetfreskója alá.