A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt

Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája, az operettszínpadok egykori királynője volt. Hamis vádak alapján koncepciós perbe keverték, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét azóta sem rehabilitálták.

Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája ezt a sorsot - és rajta keresztül egy egész korszakot - idézi fel. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint pályája diadalaira, Molnár Ferenccel való viharos kapcsolatára, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. Az előadás operettslágerekkel és személyes tragédiákon keresztül meséli el egy egykori ikon felemelkedését és elfeledését.

Fedák Sári népbírósági pere a maga idejében valódi társadalmi eseménynek számított: az ország lélegzetvisszafojtva figyelte, a jegyeket pedig úgy kapkodták el érte, mintha egy ünnepi bemutatóra készültek volna.

A Magyar Színház előadásában az életút mellett az operett műfaj nagy slágerei is felcsendülnek, köztük a Hajmási Péter, Hajmási Pál, a Stux, maga vérbeli párizsi lett, a Mágnás Miska, a Bob herceg és a Legyen a Horváth-kertben, Budán című számok. A dalok zeneszerzői között szerepel Buday Dénes, Eisemann Mihály, Erkel Ferenc, Huszka Jenő, John H. Flynn, Kacsoh Pongrác, Kálmán Imre, Lajtai Lajos, Márkus Alfréd, W. A. Mozart és Szirmai Albert, a szövegírók között pedig Babay József, Békeffi István, Egressy Béni, Gábor Andor, Harmath Imre, Heltai Jenő, Martos Ferenc, Emanuel Schikaneder, Szilágyi László, Weiner István és Zerkovitz Béla. A dalok a Hartai, Hofra, Proscenium és UMPA ügynökségek, valamint dr. Szepesi István engedélyével hangzanak el.

Fedák Sári 1897-ben a Magyar Színház színpadán kezdte pályafutását - innen indult a 20. század egyik legnagyobb magyar sztárjának útja.