Kiállítás | MNG Állandó gyűjtemény

Az Állandó kiállításra váltott jegy a nyitva tartó kabinetkiállítások megtekintésére is jogosít.

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet történetét bemutató legnagyobb hazai közgyűjtemény. A Régi Magyar Gyűjtemény középkori faszobrai és táblaképei két egységben láthatók: az első emeleten elsősorban teljes szárnyasoltárok kaptak helyet - köztük a kisszebeni plébániatemplom egykori főoltára, amely a középkori Közép-Európa egyik legnagyobb oltárépítménye volt -, a földszinten pedig a gyűjtemény legkorábbi darabjai és néhány szárnyasoltár-töredék látható.

A magyar és nemzetközi gyűjtemény újraegyesítése és a Szépművészeti Múzeum újranyitása után a Magyar Nemzeti Galériában kapott helyet a múzeum 1800 utáni nemzetközi gyűjteményének mintegy 80 kiemelkedő műtárgya, két jól elkülönülő kronológiai egységben bemutatva.

A 19. századi anyag a nemzeti romantika korának alkotásait vonultatja fel: történeti festészetet, biedermeier zsánerképeket, tájképeket és portrékat egyaránt. Külön teremsor mutatja be Munkácsy Mihály és Paál László munkásságát, a gyűjtemény márványszobraiból pedig "Aktszobrok a századfordulóról" címmel külön kabinetkiállítás nyílt. A 20. század 1945 előtti szakaszát bemutató tárlat a magyar képzőművészet legfontosabb irányzatait tekinti át a nagybányai művésztelepet alapító nemzedéktől egészen az 1940-es évek közepéig.

Az 1945 utáni magyar művészetet a Lépésváltás című kiállítás mutatja be: a modern magyar képzőművészet klasszikus mesterei mellett kortárs alkotók legújabb munkái is helyet kaptak benne. A tárlat az elmúlt hetven év művészetét három szempont szerint rendezi: az egymás mellett élő irányzatok, a korszakformáló kiállítások és a nemzetközi tendenciákhoz való kapcsolódás mentén.