Kiállítás | MNG Állandó gyűjtemény

Az állandó kiállításokra váltott jegy az aktuálisan nyitva tartó kabinetkiállítások megtekintésére is jogosít.

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet történetét bemutató legnagyobb hazai közgyűjtemény. A Régi Magyar Gyűjtemény középkori faszobrai és táblaképei két egységben tekinthetők meg: az első emeleten főként teljes szárnyasoltárok kaptak helyet - köztük a kisszebeni plébániatemplom egykori főoltára, amely a középkori Közép-Európa egyik legnagyobb oltárépítménye volt -, a földszinten pedig a gyűjtemény legkorábbi darabjai és egykori szárnyasoltárok töredékei láthatók.

A magyar és nemzetközi gyűjtemény újraegyesítése és a Szépművészeti Múzeum újranyitása után a múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének legfontosabb darabjai a Magyar Nemzeti Galériában kaptak helyet. A mintegy 80 műtárgyat bemutató kiállítás két, egymástól élesen elváló kronológiai egységre tagolódik.

A 19. századi anyagban a nemzeti romantika korának alkotásai sorakoznak: történeti festészet, biedermeier zsánerképek, tájképek és portrék. Külön teremsor mutatja be Munkácsy Mihály és Paál László munkásságát, a gyűjtemény márványszobraiból pedig "Aktszobrok a századfordulóról" címmel önálló kabinetkiállítás nyílt. A 20. század 1945 előtti szakaszát bemutató anyag a magyar képzőművészet fő irányzatait követi végig a nagybányai művésztelepet alapító nemzedéktől az 1940-es évek közepéig.

Az 1945 utáni magyar művészetet a Lépésváltás című kiállítás mutatja be, kortárs alkotók legújabb munkáival és a modern magyar képzőművészet klasszikusaival együtt. A tárlat az elmúlt hetven évet három szempont szerint dolgozza fel: az egymás mellett élő irányzatok, a korszakformáló kiállítások és a nemzetközi tendenciákhoz kapcsolódó kötődések mentén.