Kiállítás | MNG Állandó gyűjtemény

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet történetét bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Az állandó kiállításokra váltott belépőjegy az aktuálisan nyitva tartó kabinetkiállításokra is érvényes.

A Régi Magyar Gyűjtemény középkori faszobrait és táblaképeit két egységben mutatják be: az első emeleten főként teljes szárnyasoltárok láthatók - köztük a kisszebeni plébániatemplom egykori főoltára, amely a középkori Közép-Európa egyik legnagyobb oltárépítménye volt -, a földszinten pedig a gyűjtemény legkorábbi műtárgyai és egykori szárnyasoltárok töredékei kaptak helyet.

A Szépművészeti Múzeum újranyitását és a magyar és nemzetközi gyűjtemény újraegyesítését követően a múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének legfontosabb alkotásai is a Magyar Nemzeti Galériában tekinthetők meg, mintegy 80 műtárgy két kronológiailag elkülönülő egységben. A 19. századi tárlaton a nemzeti romantika, a történeti festészet, a biedermeier zsánerképek, a tájábrázolás és a portréfestészet köré szerveződik az anyag; külön teremsor mutatja be Munkácsy Mihály és Paál László munkásságát, és "Aktszobrok a századfordulóról" címmel kabinetkiállítás is várja a látogatókat a gyűjtemény márványszobraiból.

A 20. századi anyag 1945 előtti szakasza a nagybányai művésztelepet alapító nemzedéktől az 1940-es évek közepéig tekinti át a magyar képzőművészet főbb irányzatait. Az 1945 utáni évtizedeket a Lépésváltás című kiállítás dolgozza fel, amely az elmúlt hetven év művészetét három szempont - az együtt élő irányzatok, a korszakformáló kiállítások és a nemzetközi kapcsolódások - mentén mutatja be; a tárlaton kortárs alkotók friss munkái és a modern magyar képzőművészet klasszikus mestereinek művei egyaránt szerepelnek.