Évadnyitó koncert

Műsor:
R. Strauss: Metamorfózisok
Bartók: Cantata profana, Sz. 94, BB 100
Bartók: 3. (E-dúr) zongoraverseny, Sz. 119, BB 127
R. Strauss: A rózsalovag-szvit, op. 59

A Concerto Budapest évadnyitó koncertjén Keller András vezényletével két 20. századi zeneszerző négy műve szólal meg a Zeneakadémia Nagytermében.

A sort Richard Strauss Metamorfózisok című, 1945-ben született alkotása nyitja, amely eredetileg a Gyász Münchenért címet viselte: a német kultúra pusztulását és a szerző szülővárosának bombázását siratja. A mélyen személyes hangvételű mű - amelyet sokan a zeneirodalom legszomorúbb darabjának tartanak - a német romantika búcsújaként is értelmezhető. Egyetlen tételének megállás nélkül hömpölygő polifóniája apró motívumok, rövidebb-hosszabb dallamtöredékek összekapcsolódásából, elsorvadásából és újjászületéséből áll össze.

Az 1930-ban elkészült Cantata profana Bartók életművének egyik legszemélyesebb alkotása. A tenor és bariton hangra, valamint zenekarra vagy zongorára írt kórusmű alcíme: A kilenc csodaszarvas. A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó, Bartók által magyarra fordított román kolinda szövege alapján született darab a természeti világ tisztaságát áhító, a társadalomból kilépő fiúkból lett szarvasok meséje. A szólisták Fekete Attila és Sebestyén Miklós lesznek. A 3. zongoraversenyt Bartók már nagybetegen, a halál árnyékában írta, és zongoraművész feleségének ajánlotta. Az első kettőhöz képest líraibb, letisztultabb és derűsebb hangvételű mű egész életművének konfliktusait különös, új harmóniában oldja fel. A versenymű szólistájaként Várjon Dénes Kossuth-díjas zongoraművész lép fel, a Concerto Budapest rendszeres vendége.

A koncertet Richard Strauss A rózsalovag-szvitje zárja (op. 59). A szerző 1911-ben bemutatott zenés komédiája, A rózsalovag kezdettől nagy sikert aratott, és ez a töretlen lelkesedés ösztönözhette arra, hogy 1945-ben önálló zenekari szvitet állítson össze belőle.