Kiállítás | MNG Állandó gyűjtemény

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet történetét bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Az állandó kiállításokra váltott belépőjegy az aktuálisan nyitva tartó kabinetkiállításokra is érvényes.

A Régi Magyar Gyűjtemény középkori faszobrait és táblaképeit két egységben lehet megtekinteni. Az első emeleten főként teljes szárnyasoltárok láthatók - köztük a kisszebeni plébániatemplom egykori főoltára, amely a középkori Közép-Európa egyik legnagyobb oltárépítménye volt. A földszinten a gyűjtemény legkorábbi műtárgyai és egykori szárnyasoltárok töredékei kaptak helyet.

A Szépművészeti Múzeum újranyitását és a magyar és nemzetközi gyűjtemény újraegyesítését követően a múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének legfontosabb alkotásai immár a Magyar Nemzeti Galériában láthatók. A mintegy 80 műtárgyat két, egymástól markánsan elkülönülő kronológiai egységben mutatja be a kiállítás. A 19. századi tárlaton a nemzeti romantika korának jelentős alkotásai szerepelnek: történeti festmények, biedermeier zsánerképek, tájábrázolások és portrék. Külön teremsor mutatja be Munkácsy Mihály és Paál László munkásságát, emellett kabinetkiállítás foglalkozik a gyűjteményben őrzött márványszobrokkal "Aktszobrok a századfordulóról" címmel.

A 20. századi anyag két részre tagolódik. Az 1945 előtti szakasz a nagybányai művésztelepet alapító nemzedéktől az 1940-es évek közepéig tekinti át a magyar képzőművészet legfontosabb irányzatait. A Lépésváltás című kiállítás az 1945 utáni hetven év művészetét három szempont mentén mutatja be: az együtt élő irányzatok, a korszakformáló kiállítások és a nemzetközi tendenciákhoz való kapcsolódások rendszerében - a modern magyar képzőművészet klasszikus mestereitől a kortárs alkotók legújabb munkáiig.